II. AMENHOTEP
(ie. 1427-1397)

Élete:

Amenhotep idejére Egyiptomban példátlan jólét köszöntött, részben elödei sikeres hadjáratainak. Ezért az utókor "Csodálatos" néven emlékszik rá. Felesége Teje. Nagy hatással volt az uralkodóra. A fáraó Núbiát is beillesztett az egyiptomi gazdasági rendszerbe. Uralkodása alatt az egyiptomi-mitanni ellentétek békés viszonnyá, majd barátsággá alakultak. Egyiptomból aranyat vittek a kis-ázsiai országba, onnan meg Suttarna király leánya, és 317 háremhölgye érkezett Egyiptomba. Késöbb, Tusratta király uralkodása alatt újabb hercegnö érkezett Amenhotep háremébe. Uralkodásának idöszaka alatt rengeteg nagyarányú építkezés folyt: a luxori templom hátsó, oszlopos udvarát, a halotti templomát, és a thébai palotát akkor építették.

Sírja:

KV35
60 méter hosszú,

Elhelyezkedése: a völgy fömedrével szemközti lejtön

Felfedezése: 1898 márciusa, Victor Loret

Szerkezete bonyolultabb, méretei is tekintélyesebbek az elözönél.

Két folyosó, két lépcsö, egymást felváltva követik. Ezután következik a rituális akna. Ebböl nyílik egy mellékkamra, és egy, a folyosók tengelyére meröleges kétoszlopos elöcsarnok. Innen vezet beljebb a harmadik lépcsösor, és a harmadik folyosó. Innen egy négyszögletes terembe jutunk, hat oszloppal középen. A falakon az Amudat könve látható, és a fáraó az istenek társaságában. Az utolsó oszloppár után következik a sírkamra. Itt van a vöröskvarcitból készült szarkofág. Ennek kétoldalán uadzset-szemek, középen Anubisz látható. Mind a sírkamrából, mind az oszlopos teremböl két-két mellékterem nyílik a keleti, és a nyugati oldalon. A nyugati mellékkamrába volt befalazva kilenc királyi szarkofág (IV. Thotmeszé, III. Amenhotepé, Mernephahé, II. Széthié, Sziptahé, Széthnahté, IV., V., VI. Ramszeszé; valószínüleg a XIX. dinasztia idején hozták ide, I. Pinodzsem föpap (ie. 1070-1037) idején ). Díszítésekben, stílusában hasonló III. Thotmesz sírjához, de itt nincs ovális sírkamra.

Vissza a "Nyugat-Théba" c. lapra

Támogató: www.paulszeplaky.com